A várható élettartam
A történelem során a várható élettartam növekedése egyrészt a higiéniás körülmények folyamatos javulásának, másrészt az orvostudomány fejlődésének volt köszönhető. Elgondolkoztató azonban, hogy újabb statisztikák szerint a történelemben először a következő generáció várhatóan rövidebb ideig fog élni, mint a szüleik. Ennek hátterében a gyermekkori elhízás és az ennek következtében kialakuló civilizációs betegségek állnak – mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – melyeket eddig jellegzetes felnőtt betegségeknek tekintettek. De még ha az orvostudomány fejlettségének köszönhetően meg is hosszabbítható egyes betegek élete, ki szeretné utolsó éveit a kórházi ágyhoz láncolva, fájdalmaktól gyötörten eltölteni… Sokáig élni még nem minden. A kérdés, hogy hogyan éljünk sokáig egészségünket megőrizve.
A kalóriacsökkentés élethosszabbító hatása
Az egészséges és hosszú életű népek vizsgálatából az következik, hogy a hosszú élet kulcsa a mértékletesség és a magas ásványi anyag bevitel. Okinava szigetének lakói a világ leghosszabb életű népei közé tartoznak és civilizáció megjelenéséig ismeretlenek voltak körükben a nyugati népességet tizedelő betegségek. Ez többek között a tartósan csökkentett kalóriabevitelnek és az ásványi anyagokban és nyomelemekben rendkívül gazdag étrendjüknek köszönhető.
A kalóriacsökkentés élethosszabbító hatásának több lehetséges magyarázata is van. Az egyik a test lecsökkent zsírtartalma. Emellett szól, hogy az életet megrövidítő civilizációs betegségekben az elhízás az egyik legnagyobb kockázati faktor. Egy másik lehetséges magyarázat az anyagcsere-folyamatok lelassulása. Ezt alátámasztja, hogy a csökkentett kalóriát fogyasztó embereknek alacsonyabb a testhőmérséklete. Ezen kívül bizonyított tény, hogy alacsony kalóriájú táplálkozás mellett a sejtekben kevesebb szabad gyök keletkezik, mely jól magyarázza a daganatos megbetegedések kockázatának jelentős csökkenését. Végül a csökkent kalóriájú táplálkozás alacsony vércukor- és inzulinszinttel, és ezáltal a sejtek fokozott inzulinérzékenységével jár.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy egy bizonyos mértékű zsírarány alapvető fontosságú testünk működéséhez. Zsírszövetünk kipárnázza vázrendszerünket, védi belső szerveinket, hozzájárul a testhőmérséklet szabályozásához, vitaminokat tárol és segít a szervezet önellátásában, ha nem elegendő a tápanyagbevitel. Minden embernek szüksége van zsírra, hogy egészséges maradjon: a férfiak ideális testzsírszázaléka 5-25%, a nők testének ideális zsírtartalma 16-36% között mozog. A túlságosan alacsony kalóriájú étrendet követőknél előfordulhat libidócsökkenés, menstruációs zavarok, meddőség, túl alacsony vérnyomás, ennek következtében szédülés vagy ájulás, illetve az éhség ingerlékenységet okozhat. Nőknek nem ajánlott terhesség alatt csökkent kalóriájú táplálkozást folytatni, mert ez veszélyezteti a magzat fejlődését, valamint koraszüléshez, vetéléshez vezethet. Ezen kívül a csökkentett kalóriájú táplálkozást a fiatal felnőttkor elérése után érdemes csak elkezdeni a lehetséges fejlődési zavarok elkerülésének érdekében.
A kalóriacsökkentés hatása az öregedésre
A csökkentett kalóriatartalmú táplálkozást folytatók azért élnek hosszabb ideig, mert sejtjeik lassabban öregednek. Az öregedés annak a következménye, hogy a sejtek ismételt osztódásakor egyre több genetikai hiba halmozódik fel, ugyanis a sejtek minden egyes osztódása során a kromoszómák DNS-láncának vége rövidül. A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, mely a sejtosztódás során védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Minél hosszabb tehát a telomer szakasz, annál több osztódásra képes a sejt anélkül, hogy génkészlete sérülne. Ez a biológiai óra szabja meg az élethosszt. Ha a telomerek rövidülését lassítjuk, a sejtek élettartama megnövelhető.
A rendszeres mozgás aktiválja a telomeráz enzimet, amely a sejtosztódást követően újra és újra kiegészíti a csonkolódott telomer szakaszt, és ezáltal lassítja a sejtek elöregedését. Ezzel szemben a telomerek lerövidülését és ezáltal az öregedést jelentős mértékben felgyorsító tényezők az elhízás, a dohányzás és a lelki stressz. Elhízott embereknél a test zsírszövetei gyulladáskeltő anyagokat bocsátanak ki, melyek gyorsítják a telomer rövidülését. A dohányzás következtében létrejövő szabad gyökök különféle sérüléseket idéznek elő a sejtekben, ezáltal gyorsítva az öregedés folyamatát. A rendszeres testedzés viszont csökkenti a kortizol nevű stresszhormon szintjét.
A kalóriacsökkentett táplálkozás élethosszabbító hatásainak egyike tehát a gyulladásos folyamatok lecsökkenése. E gyulladások visszaszorításában ugyancsak fontos szerepe van a D-vitaminnak, az omega-3-nak és a megfelelő táplálkozásnak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kalóriacsökkentett táplálkozás csak a bevitt kalóriát csökkenti, de nem érinti a szükséges vitaminok és nyomelemek mennyiségét, melyek fogyasztása azonban elengedhetetlen a hosszú élethez. Némelyik vitamin – mint pl. a C- és az E-vitamin – erős antioxidáns hatásával véd az oxidatív folyamatok ellen, tehát csökkenti a szabad gyökök számát a szervezetben. Antioxidáns hatású ezen kívül a cink, a magnézium, a szelén, a karotinoidok és a flavonoidok.
Ha tehát valaki hosszú és egészséges életet szeretne élni, folytasson az aktív és tevékeny életmódot, valamint kerülje a finomított szénhidrátokat, a feldolgozott élelmiszereket és az üres kalóriákat – a csökkentett kalóriájú táplálkozás olyan étrendet takar, amely kalóriában szegény, de tápanyagokban gazdag.
Források:
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás: A nyugati életmód és a civilizációs betegségek. Jaffa Kiadó, Budapest, 2009.
Curb, JD; Suzuki, M; Todoriki, H; Willcox, DC; Willcox, B: Caloric restriction and human longevity: what can we learn from the Okinawans? Biogerontology, 2006, 7: 173–177.