Az emésztőrendszerrel kapcsolatban számos betegséget megemlíthetünk. Leggyakoribbak a gyomor- és bélrendszer fekélyes és daganatos elváltozásai, a reflux, az irritábilis bélszindróma, a Crohn-betegség és a bélgyulladások.
E betegségek ugrásszerű terjedése részben az urbánus életmód számlájára írható. A modern, „fejlett” világ lakóinak milliói szenvednek emésztőszervet érintő „civilizációs” megbetegedésekben.
Az emésztőrendszer feladata a táplálékfelvétel, az étel átalakítása, megemésztése, felszívása. Az itt végbemenő folyamatok teszik lehetővé, hogy test valamennyi sejtjéhez eljussanak a nélkülözhetetlen, életadó tápanyagok.
Az emésztés nagyon bonyolult feladat, melyben számos szervünk vesz részt, beleértve a májat, a hasnyálmirigyet és a tápcsatorna részeit.
A gasztroenterológia a gyomor-bélrendszer, tágabb értelemben a máj, epe és hasnyálmirigy betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület.
Az esetek túlnyomó részében az emésztőszervi rendellenességek csupán kisebb kellemetlenséget okoznak, és kezelés nélkül is elmúlnak. Kisebb részben azonban olyan kórképek alakulhatnak ki, amelyeknél az emésztőszervek működése hosszú távon gátolt és ennek a szervezet egésze kárát látja. Itt külön ki kell emelnünk a bélrendszer gyulladásos betegségeit.
A bél krónikus, gyulladásos betegségei gyakran alakulnak ki kamaszkorban, fiatal és későbbi felnőttkorban. Két típusát különböztetjük meg: a fekélyes bélgyulladást és a Crohn-betegséget. Mindkét típusnál alkalmazható gyógyszeres terápia, sőt, a betegség bizonyos esetekben sebészeti beavatkozást is igényel, a gyulladt és károsodott bélszakaszok eltávolítása érdekében.
A nyelőcsővel kapcsolatban három elváltozást említhetünk meg: a tracheoesophagealis fisztula és az esophagealis atresia veleszületett betegségek. Mindkettő műtéti beavatkozást igényel. Az esophagitis a nyelőcső gyulladásos betegsége, amely igen gyakran összefüggésben áll a refluxszal. A reflux jelentős mértékben javítható helyes táplálkozással (bizonyos italok és ételek mellőzésével) valamint életmódbeli változtatásokkal, de gyógyszeres terápia is sikerrel alkalmazható. Vigyázat, vannak olyan gyógyszerek, amelyek mellékhatásaként nyelőcsőgyulladás alakulhat ki!
Hasmenés vagy székrekedés szinte mindenkinél előfordult már. Ezeknél ritkábbak a táplálékallergiák – mint például a lisztérzékenység, amely az immunrendszernek a gluten nevű fehérjével szemben mutatott túlérzékenysége. A bél felületét érintő károsodás keletkezhet akkor, amikor a lisztérzékeny ember glutént tartalmazó táplálékot fogyaszt. Hasi görcsök, puffadás és hasmenés jelezhetik a gluténre adott allergiás reakciót.
A gyomorhurut kialakulásának oka sok tényező lehet, például fertőzés, sérülés és az immunrendszer rendellenessége. Okozhatja baktérium, vírus vagy gomba által kiváltott fertőzés. Világszerte a leggyakoribb ok a Helicobacter pyloribaktérium fertőzése. Vírusos vagy gombás gasztritisz olyanokban alakulhat ki, akik idült betegségben szenvednek, vagy immunrendszerük meggyengül, például AIDS vagy rák, illetve immunszupresszánsok szedése miatt.
Talán sokan hallottak már a cisztás fibrózisról, erről az öröklődő, krónikus betegségről, melynek során sűrű, nyálkás váladék zárja el a hasnyálmirigy kivezetéseit. Ezek a blokádok megakadályozzák, hogy az emésztőnedvek a bélbe juthassanak. Hiányukban nem zajlik le megfelelően a zsír- és fehérjeemésztés, vagyis ezek a tápanyagfajták emésztetlenül hagyják el a szervezetet.
Májkárosító betegség a hepatítisz, a máj vírusos megbetegedése. Az epehólyaggyulladást leggyakrabban az epehólyagban kialakuló kisebb-nagyobb kövek talaján vagy attól függetlenül kialakuló helyi fertőzés okozza. A köves epehólyag-gyulladás gyógyítása rendszerint az epehólyag műtéti eltávolításával jár. Epehólyaggyulladás tinédzserek körében is előfordulhat, sarlósejtes vérszegénység és bizonyos gyógyszerek hosszútávú szedése következtében
1. 2-es típusú cukorbetegség
2. Gyomorfekély
3. Irritábilis bél szindróma
4. Lisztérzékenység
5. Reflux