Allergiás betegségek

Allergia és atópia

Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott válasza bármely specifikus külső ingerre: idesorolható az allergiás asztma (asthma bronchiale), a csalánkiütés (urticaria), az ekcéma (atópiás dermatitis), az allergiás kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis), valamint a szénanátha (rhinitis). Az allergiás megbetegedéseket az allergiás reakciók (pld. nehézlégzés, piros és viszkető bőr, könnyezés és szemviszketés, orrdugulás és tüsszögés) alapján kategorizáljuk ugyan, de mindegyik betegségben közös az immunrendszer reakciója, s egy atópiás hajlamú embernél gyakori egyszerre több tünetegyüttes megjelenése.

Allergiás egyénekben az allergének (pld. pollen, poratka, penészgomba, állatszőr, bizonyos ételek) ellen különféle allergén-specifikus antitestek, ún. immunglobulin E-k (IgE) termelődnek. Ezek az ellenanyagok az allergénekkel és a nyálkahártyák sejtjeivel reakcióba lépnek, melynek következtében hisztamin szabadul fel, ami az allergiás tüneteket okozza. A magas IgE-szint tehát szoros kapcsolatban áll az atópiás hajlammal, azonban nem feltétlenül jelent allergiás megbetegedést. A kulcs a nyugati életmódban és táplálkozásban rejlik.

Az Allergia története

Az első pollenallergiát a 19. század első évtizedeiben jegyezték le, ám az 1960-as évektől napjainkig az allergiás betegségek száma rohamos ütemben növekszik – a nyugati népességben az allergiás asztma gyakorisága a 20-40%-ot is eléri! Kutatások szerint a természeti népeknek a nyugati emberénél jóval magasabb az IgE-szintje, az allergiás megbetegedések azonban ismeretlenek körükben. Ennek oka, hogy természetes körülmények között az IgE-nek fontos szerepe van a szervezet normális működésében: féken tartja a parazitákat, csökkenti a vérrögképződési hajlamot, gátolja a rákos daganatok növekedését, traumatikus fizikai sérüléseknél javítja a túlélés esélyét. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a különböző mikroorganizmusokkal való találkozás hatására az immunrendszer ellenállóvá válik az allergénekkel szemben. Úgy tűnik tehát, hogy – mint ahogy az a szélsőségek esetében lenni szokott – a túlzott sterilitás is jelenthet problémát. Az alábbi grafikon jól szemlélteti az atópiás betegségek ugrásszerű növekedését a 20. században.

Graf-atopias-betegsegek

Mára bizonyított tény, hogy minél több fertőzésen esik át valaki kora gyermekkorában, annál kisebb az esélye az atópiás betegségek kialakulására. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a falusi gyerekek sokkal kevésbé hajlamosak az atópiára, mint a városiak, mivel számottevően több baktériummal találkoznak a természetes környezet és az állatok révén. S ugyan a városiasodás következtében megváltozott ipari környezet is hozzájárul ezen betegségek gyakoriságához, de az a tény, hogy az allergiák nagy része olyan természetes anyagokkal szemben alakul ki, amelyek évmilliókig körülvettek minket (pld. virágpor, állatszőr, rovarcsípések), azt bizonyítja, hogy nem a környezet változásaiban kell keresni az okot, hanem mi váltunk hajlamosabbá az allergiára.

Az is bebizonyosodott, hogy az antibiotikumok kétéves kor alatti használata jelentősen megnöveli a későbbi allergia kialakulásának kockázatát: a szénanátha és az ekcéma kockázata 2-szeresére, a poratka-allergiáé 3-szorosára nő. Természetesen bizonyos esetekben elkerülhetetlen az antibiotikumok használata. De vajon miért kockázatnövelő tényező az antibiotikum-használat allergia szempontjából? Mert felborítja a bélflóra egyensúlyát.

Táplálkozás és atópiás hajlam

Az élelmi anyagok allergiás reakció nélküli befogadásához a szervezetnek meg kell tanulnia, mi befogadható és mi nem. Az anya várandósság alatti táplálkozása bizonyíthatóan kapcsolatban van gyermeke allergiás hajlamával, mivel a magzat anyagcseréje az anyai szervezet és immunrendszer hatására állítódik be, és ha az nem megfelelő, később nő a betegségkockázat. A bélflóra megalapozásában a világrajövetel is meghatározó szerepet játszik, ugyanis a szülőcsatornán keresztül az újszülött ekkor találkozik először az anyai baktériumflórával. Ezek után nem meglepő, hogy az atópiás hajlam esélye átlagosan 20%-kal nő császármetszés esetén. A bélflórát érő következő hatás a csecsemőkori táplálás: legalább fél éves korig ajánlott a szoptatás, mivel az anyatej – rengeteg egyéb jótékony hatása mellett – az atópia ellen védő bifidobaktériumokat és laktobacilusokat teszi dominánssá a csecsemő bélflórájában. Egy éves kor után a szoptatás jelentősége táplálkozás szempontjából már valamelyest csökken, bár az anyatej immunológiai hatása két éves korig számottevő.

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan befolyásolja a bélflóra az atópiás hajlamot. A bennünk, velünk szimbiózisban élő baktériumok alapvető fontosságúak, mivel a bélrendszerünk az a felület, amelyen keresztül a táplálék a legnagyobb hatást gyakorolja immunrendszerünkre. Az immunrendszer megfelelő kifejlődéséhez tehát megfelelő bélflóra szükséges. Az, hogy melyik baktériumtörzsek szaporodnak el bélflóránkban az elfogyasztott tápláléktól függ. Az emberi szervezet számára hasznos bélbaktériumok a zöldségek, gyümölcsök, gombák, magvak, húsok, tojás stb. fogyasztásához szoktak hozzá. Ezekben az ételekben kevés és kötött állapotú szénhidrát van sok növényi rost közé ágyazva. Ha megváltozik a táplálék összetétele, mint ahogy az 1800-as évektől történt, akkor egyéb, kevésbé jótékony baktériumtörzsek szaporodnak el. A paleolit táplálkozás javítja a bélflóra összetételét, és ennek következtében csökken az atópiás immunválasz, a bélgyulladás, a puffadás, a hasfájás, a hasmenés stb., a fermentált ételek (pld. savanyú káposzta, kovász) probiotikum-tartalmuknak köszönhetően pedig segítenek az egészséges bélflóra helyreállításában.

Étrend és asztma

A megváltozott étrend nagyban hozzájárult az asztmás betegek számának jelentős növekedéséhez. Érdekes összefüggés például, hogy az 1950-es évektől megugrott a növényi olaj fogyasztása, és az 1960-as években lódult meg az atópiás betegségek gyakorisága is. Az omega-6-ban gazdag növényi olajok és margarin fogyasztásának növekedése, illetve az omega-3 fogyasztásának csökkenése együttesen idézi elő a gyulladásos betegségek, köztük az atópiás megbetegedések megnövekedett gyakoriságát. Ezen kívül az antioxidánsokban (pld. E-vitamin, C-vitamin, szelén, karotinoidok, flavonoidok) gazdag zöldségek fogyasztásának csökkenése és a nap kerülésének következtében kialakuló D-vitaminhiány sem elhanyagolható tényező, mivel a D-vitamin jelentős szerepet játszik az immunrendszer fontos részét képező T-sejtek szabályozásában.

Miért jó a paleo?

Összefoglalva, hogy miért javulnak az allergiás betegségek a paleolit táplálkozás hatására:

•  A paleolit táplálkozás javítja a bélflóra összetételét, mivel visszaállítja a bizonyos baktériumtörzsekkel eredetileg kialakult szimbiotikus állapotot, ezáltal helyreállítva az immunrendszer megfelelő működését
•  A megfelelő táplálkozásra megszűnik a szivárgóbél-szindróma és az immunválaszt provokáló anyagok nem tudnak többé átjutni a bélfalon
•  A paleolit étrend koplalás nélküli fogyást eredményez, melynek következtében megszűnik a magas gyulladásszint, ami enyhíti az atópiás betegségek tüneteit
•  A fogyással nem csupán a gyulladás csökken le, hanem a Th1-Th2 arány helyreállásával az atópia is javul

Források:
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei.Jaffa Kiadó, Budapest, 2011.
Devereux, Graham: Allergic disease: Nutrition as a potential determinant of asthma. Proceedings of the Nutrition Society, 2010. 69: 1–10.