Sclerosis multiplex

Pár szó a sclerosis multiplexről

SM Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex (SM) vagy más néven velőshüvely-szétesés a központi idegrendszer autoimmun eredetű gyulladásos megbetegedése, melynek során az immunrendszer megtámadja az agyi idegek velőshüvelyét, ami hosszú távon mozgászavarokat, bénulást, vakságot és halált okoz. A velőshüvely vagy más szóval mielinhüvely az idegsejtek nyúlványát körülvevő lipoprotein (zsírnemű anyagokból és fehérjékből álló biokémiai részecske), mely védi az idegnyúlványt a külső behatásoktól, miközben biztosítja az ingerület lehető leggyorsabb terjedését. Sclerosis multiplexben az autoimmun folyamat a mielinhüvelyt alkotó egyik fehérje, a mielinbázikus protein (MBP) ellen irányul. A betegség a velőshüvelyek roncsolódásával, idegnyúlvány-vesztéssel, valamint agyi és gerincvelői károsodással és plakkok képződésével jár. A tünetek annak függvényében alakulnak ki, hogy mely agyterületek és idegek érintettek, és a betegség során felváltva történnek visszaesések és javulások, ám az egyes visszaesések után általában mindig nagyobb mértékű a károsodás.

Velőshüvely károsodása SM-ben

Történelmi előfordulása alapján a sclerosis multiplex gyakoriságát nehéz megállapítani, hiszen pontos leírását csak Jean-Martin Charcot adta meg az 1860-as évek végén, azonban az ókorig visszamenőleg többen is megírták. Ebből kifolyólag a sclerosis multiplexet elsősorban genetikai betegségként tartják számon, azonban az D-vitamin és a táplálkozás is bizonyítottan szerepet játszik kialakulásában, valamint vizsgálatok alapján a serdülőkorig ért hatások is erősen befolyásolják azt.

D-vitamin és sclerosis multiplex

SM előfordulása

Ahogy a fenti világtérképen megfigyelhető, hogy a sclerosis multiplex gyakorisága az Egyenlítőtől északra haladva nagyobb – minél sötétebbel jelölték, annál gyakoribb. Ebből következik, hogy az UV-sugárzás hatására a bőrben keletkező D-vitamin jelentősen csökkentheti a sclerosis multiplex kialakulásának a kockázatát, valamint kutatások igazolták, hogy D-vitaminellátottság szempontjából a születési hónap is összefügg a betegség kifejlődésével. Ahogy az alábbi ábra mutatja, a sclerosis multiplex kockázata májusig folyamatosan nő, majd novemberig csökken – a novemberben születetteknek 20%-kal kisebb a betegségkockázata, mint a májusi csecsemőknek.

SM kockázata születési hónap alapján

Ebből egyértelműen következik, hogy már a várandósság alatti D-vitaminellátottság meghatározza a születendő gyermek SM-kockázatát. Az eredmény nem meglepő, hiszen a D-vitamin létfontosságú az agy- és az immunrendszer fejlődésében. A gyermekkori D-vitamin-ellátottság ugyancsak fontos szerepet kap a későbbi sclerosis multiplex kialakulásában. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az a mennyiség jelent tényleges védelmet, amit a gyakran napon tartózkodókban mérnek, vagyis 80-100 ngramm/ml.

Táplálkozás és sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex lényege, hogy az immunrendszer megtámadja az agyban az idegsejtek közti kommunikációt szolgáló nyúlványokat borító velőshüvelyt. Az immunsejtek (T-sejtek) autoimmun aktivitását az idézi elő, hogy olyan fehérjék jutnak be a keringésbe, amelyek hasonlítanak a velőshüvely fehérjéihez. Az immunrendszer aktiválódik az idegen fehérjék megsemmisítésére, majd az idegen fehérjékhez hasonló mielinfehérjéket (MBP) is roncsolni kezdi. A sclerosis multiplexet provokáló fehérjék közé tartozik a tejben lévő kazein, a gabonafélékben található gliadin, valamint a hüvelyesekben található lektinek. Az idegen fehérjék a szivárgó bélfalon át juthatnak be a szervezetbe, és indítják be az autoimmun folyamatokat. A bélfal áteresztőképességét sok minden fokozhatja, úgymint a növényi lektinek, a szaponinek, a bél gyulladásos folyamatai, a gluténre adott bélimmunválasz, a nem szteroid gyulladáscsökkentők szedése, az alkohol, illetve különféle védőoltások. Sclerosis multiplex szempontjából a teljes kiőrlésű gabonafélékkel elfogyasztott gabonafélék lektinje, a földimogyoró, a paradicsom és egyéb hüvelyesek lektinjei, a tejben található kazein, valamint a burgonyafélékben található szaponinek mind provokáló tényezők lehetnek, mivel áteresztővé teszik a bélfalat, tehát sclerosis multiplexben szenvedők számára különösen kerülendők. Természetesen az sem kizárt, hogy vírusok vagy a megváltozott bélflóra áll a gyulladásos bélbetegségek hátterében, de tény, hogy az SM-betegek egy része jól reagál a glutén- és kazeinmentes diétára.

Sclerosis multiplexben a paleolit táplálkozásra való áttérés akkor is javasolt, ha a betegség kialakulásában a gabona- és tejfehérjék nem játszottak szerepet, mivel – a nyugati étrend gyulladásfokozó hatásával szemben – a paleo igazoltan gyulladáscsökkentő, és az autoimmun betegségekben a magas gyulladásszint is káros, hiszen fokozza az autoimmun aktivitást. A nyugati táplálkozás szerves részét képező gyulladáskeltő omega-6-ot tartalmazó növényi olajok és margarinok nem részei a paleolit táplálkozásnak, sclerosis multiplexben pedig különösen nem ajánlottak, illetve számukra az olajos magvak esetén is szerencsésebb az olajmentes őrleményeket használni. Ezzel szemben kifejezetten javasolt a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavtartalmú élelmiszerek fogyasztása, mint a tengeri halak, melyek közül a lazacban, a szardíniában, a makrélában, a heringben és a tonhalban lelhető fel a legtöbb omega-3. A hazai édesvízi halak kisebb arányban tartalmazzák, közülük a busa, valamint a kecsege omega-3-tartalma jelentősebb, a leggazdagabb növényi omega-3 forrás pedig a lenmag. A paleolit táplálkozásban ezen kívül nagy hangsúlyt kap a zöldségek és a gyümölcsök, kisebb mértékben a magvak fogyasztása, melyek ásványi anyag- és vitamintartalmukon kívül a bennük található flavonidok – kiváltképp a kvercetin – által is védelmet nyújtanak a sclerosis multiplex ellen.

Miért jó a paleo?

Összefoglalva, hogy miért javul a sclerosis multiplex a paleolit táplálkozás és életmód hatására:

•  A paleolit táplálkozás nem ajánlja olyan élelmi anyagok fogyasztását (pld. gliadint tartalmazó gabonafélék, kazeint tartalmazó tejtermékek, lektineket tartalmazó hüvelyesek, szaponinokat tartalmazó burgonyafélék), melyek a bél áteresztővé tételével autoimmun folyamatokat provokálhatnak
•  
A paleolit táplálkozás nem javasolja a gabonafélék fogyasztását, így fennálló gluténérzékenység esetén megszűnhetnek az autoimmun folyamatok
•  
A D-vitamin immunszabályozó hormon, amely bizonyítottan gátolja az SM-ben előforduló gyulladásos és autoimmun folyamatokat

Források:
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei.Jaffa Kiadó, Budapest, 2011.
Adam E. Handel, Gavin Giovannoni, George C. Ebers & Sreeram V. Ramagopalan: Environmental factors and their timing in adult-onset multiple sclerosis. Nature Reviews Neurology, 2010. 6: 156-166.