Miért jó a paleo?

Paleo és a civilizációs betegségek

Ma a civilizációs betegségeket az öregedés természetes velejárójának gondoljuk. De vajon tényleg így van? Magyarországon napjainkban az emberek fele szív- és érrendszeri betegségekben, negyede rákban hal meg. Közben szép lassan elfelejtődik, hogy a betegség nem a korral jár, s a természetes halálok a végelgyengülés, melyet nem feltétlenül kell évtizedes szenvedésnek megelőznie. A paleo életmód visszakalauzol minket rendeltetésszerű életmódunkhoz, és – az üres kalóriák kerülésének köszönhetően – a nyugati táplálkozáshoz képest a paleo étrend csökkentett kalóriájú táplálkozási formának minősül, mely által hozzásegít egy betegségektől mentes, hosszú élethez.

A civilizációs betegségek összefüggései

A civilizáció hatására jelentősen megváltozott életmódunk, ezáltal étkezési szokásaink, s ez bizony kihat egészségi állapotunkra is. Az ember eltávolodott természetes életmódjától, amiért súlyos árat fizet: mint ahogy a lentebbi ábrán látható, egyes civilizációs betegségek – mint a szív- és érrendszeri problémák, a rák, vagy a cukorbetegség – vezető halálokoknak számítanak manapság. S mivel az emberi szervezet egy olyan organizmus, amelyben minden mindennel összefügg, bármilyen csekély változás láncreakciókhoz vezet. Ha változtatunk egy tényezőn – például nem mozgunk eleget, vagy kerüljük a napot –, nem csak egy változás fog történni, hanem az egész rendszer működése megváltozik. Ha pedig rendszerszinten keressük a választ, be kell látnunk, hogy a civilizációs betegségeknek közös életmódbeli és táplálkozásbeli okai vannak.

Graf-fobb-halalokok-Mo

A civilizációs betegségek története

A civilizációs betegségek korántsem kísérik olyan régóta a nyugati társadalmat, mint azt elsőre gondolnánk. Régebben a főbb halálokok a fertőzések, a balesetek és az alultápláltság voltak. Ha pedig megnézzük, hogy az egyes betegségek mikor kezdtek el gyakorivá válni, szinte mindegyikről elmondható, hogy a 19. század során. Az első infarktust 1872-ben dokumentálták, míg ma az emberek 54%-a szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. A 2-es típusú cukorbetegség a 19. században még ritkaságszámba ment, ezzel szemben ma az emberek 10-15%-át érinti. Rákos eset még a 19. század végén is alig fordult elő, és csak a 20. század során ugrott meg a betegek száma. És így tovább.

A paleolit táplálkozás a vadászó, halászó, gyűjtögető életmódot követő ember étrendjét veszi alapul, melynek főbb élelmiszerei a hús, a tojás, a zöldségek, a gyümölcsök, a bogyók és a magvak. A földművelés bevezetése tízezer éve a gabonafélék fokozatos elterjedését eredményezte, majd az 1800-as évek ipari forradalma újabb nagy változást hozott a nyugati ember táplálkozásában, mely egyre inkább háttérbe szorította a hagyományos zöldség-, gyümölcs- és hús alapú táplálkozást. A cukorfogyasztás nagy ütemben terjedni kezdett, és a hántolási és őrlési technikák fejlődésének következtében megjelentek a finomított gabonatermékek. Ekkor vált tömegessé a tápanyag- és vitaminhiány és az ebből származó megbetegedések. Az ezt követő nagy táplálkozási forradalom a 20. század elejétől a feldolgozott élelmiszerek és a készételek bevezetése volt, valamint megjelent az étrendben a növényi olaj és a margarin. Ekkor kezdett rohamosan terjedni az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák. Modernkori betegségeinktől tehát akkor tudunk megszabadulni, ha visszatérünk természetes életmódunkhoz és táplálkozási szokásainkhoz – ahogy a természet kitalálta.

A civilizációs betegségek okai

Az alábbiakban bővebben is olvashatsz arról, hogy a különféle civilizációs betegségek miért is alakulnak ki a szervezetben, hogy hogyan előzhetőek meg, illetve mérsékelhetőek ezek a megbetegedések a megfelelő étrenddel és életmóddal, valamint hogy miért várható javulás a paleo táplálkozásra való áttéréssel ezekben a betegségekben.

1. Allergiás betegségek (asztma, csalánkiütés, ekcéma, kötőhártya-gyulladás, szénanátha)
2. Autoimmun betegségek (1-es típusú cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, sclerosis multiplex)
3. Daganatos betegségek (vastagbélrák, mellrák, prosztatarák, tüdőrák, agydaganat)
4. Emésztőszervi betegségek (2-es típusú cukorbetegség, gyomorfekély, irritábilis bél szindróma, lisztérzékenység, reflux)
5. Mozgásszervi betegségek (csontritkulás, köszvény)
6. Pszichés betegségek (alvászavarok, depresszió, pánikbetegség)
7. Szív- és érrendszeri betegségek (agyvérzés, magas vérnyomás, szívinfarktus)

Források:
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás: A nyugati életmód és a civilizációs betegségek. Jaffa Kiadó, Budapest, 2009.
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei. Jaffa Kiadó, Budapest, 2011.

fb